Ez egy igen megosztó kérdés, nem is véletlenül kerül A Nagy Kérdés sorozatba. Sokan azt mondják, hogy akik valaha csalfa hozzáállással érvényesítették az akaratukat, azok nem igen fognak változni akkor sem, ha házasságban fognak élni. Mert nem a „legális” utat keresik, hanem mivel nem tisztelik a másik embert, így a számukra legnagyobb előnyt hozó megoldásra törekszenek akkor is, ha az morálisan nem elfogadott a kultúránkban.

Régen több embernek is volt a szeretője, ma már egy monogám menyasszony

Ismerjük a mondást, hogy kutyából nem lesz szalonna, de biztosan így van ez? Tényleg elképzelhetetlen, hogy valaki személyiségfejlődésen megy keresztül és olyan látásmódot fog választani, amely szemlélet egy kiegyensúlyozott, őszinte, vállalható életmódot biztosít számára? És ha igen, vajon mennyit fog profitálni abból, hogy ő már szeretőként is jelen volt kapcsolatokban? Talán jobban fog tudni olvasni a jelekből? Esetleg gondosabban fogja őrizni a lángot, mert tudja, hogy milyen sérülékeny?

Egymás szeretői voltak…

A másik eset, amikor a házasság szeretői viszonyból indul. Ez újabb dilemmához szokta juttatni az embereket. Ha már az eleje hazugságra épült, vajon ez a hozzáállás fog-e változni az évek alatt? Ha mindkettejüket a menekülés vitte egymás karjaiba, akkor vajon mennyire őszinte ez a választás? Ha nem kellett volna titokban, olyan emberrel megbújni valahol, akinek szintén érdeke  titkolózás, hanem őszintén, nyíltan lehetett volna „válogatni”, vajon akkor is egymást választották volna?

Nagy kérdések ezek, és nem is biztos, hogy létezik pontos válasz erre.

Te mit gondolsz? Szólj hozzá a témához kommentben itt, vagy a Facebookon.