Negyven felett elég sok minden utoléri az embert. Sokszor úgy tűnhet, hogy a nap 24 órájában egy érzelmi hullámvasúton utazunk. Egyszer jól érezzük magunkat, felhőtlenül kacagunk, a következő órában pedig már kifáradva rogyunk össze, és elegünk van a napi mókuskerék feladataiból. Most a COVID-19 bezártságában pedig sokkal többször áll meg előttünk a hullámvasút kocsija, hogy pattanjunk be egy kis le-fel furikázásra.
A Face oldalunkon is kiderült már, hogy sokan rosszul alszanak, forgolódnak éjjel, álmatlanul pislognak hajnalig. Érthető, hogy így reggel fáradtan, nyúzottan ébrednek, ébredünk.
Nekem két forgatókönyvem van reggelre. Az egyik elég siralmas, a másik nagyon szuper.
1, Kitakarózok, betakarózok, már pisilnem is kell, de még álmos vagyok, aludni akarok ahelyett, hogy a fürdőszobába induljak. Csak még pár perc. Az ablakon már beszűrődik a reggeli fény. Átfordulok a másik oldalamra, hátha akkor nem bántja a szememet. Sehogy sem jó, már feszül a húgyhólyagom, most már fel kell kelnem. Jó, rendben, kimegyek. Hátha nincs még reggel, még lesz időm visszaaludni. A sötétben botorkálok, igyekszem a fal mellett maradni, hogy ne rúgjak bele semmibe. Hajnalban, álmosan kifejezetten rosszul érint, ha elreped a lábujjam. A fürdő csak néhány lépés, mindjárt aludhatok tovább, csak ne kapcsoljam fel a lámpát, mert akkor vége. Még a wc-n ülve ránézek az órámra. Fél 8. Basszus, reggel van. Nincs hova aludni tovább. Felkapcsolom a lámpát és megnézem magam a tükörben. Fasza. A laza éjjeli konty lefittyent a fejem tetejéről. Botrány a hajam. Nem hiszem el, hogy még reggel meg kell mosnom. A szemeim iszonyúan néznek ki. Olyan, mintha én lennék Derrick és Bud Spencer lánya. Na és ez az őskövület pizsama, ami rajtam van! Semmi értelme webshopból rendelni újat, a boltba meg tuti, hogy nem megyek be. Így is kikészít a sok nyakamba lihegő ember, nincs erő luxus dolgokra, elég az élelmiszerellátmányt beszerezni.
Még jó, hogy együtt öregszünk a férjemmel, mert ahogy nézem, én már tuti nem kellenék senkinek. Fogmosás közben a reggeli kávéra gondolok. Mindjárt éber leszek, csak egy kis idő kell még. Kicsoszogok, elkészítem a kávémat. Már innám, hogy mihamarabb észhez térjek, ám leégeti a nyelvem. Lerogyok a kanapéra, és talán egy kicsit vissza is alszom. Csak egy kis ülveszundi. Te jó ég! Eltelt 10 perc. A kávé már langyos. Lehúzom egyszerre az egészet. Az órámra pillantok. Tusolnom kell. Megnyitom a vizet, hogy jó meleg legyen, mire belépek a tusolóba. Ez egy gáz reggel, álmos vagyok, ma sem lesz erőm semmihez. Mosni kellene legalább két adagot, de aztán meg csak hajtogathatom össze. A kutyát is meg kell etetni. Ma még egy rakás meló vár, amihez hozzákezdeni sincs kedvem. Szép kis nap elé nézek… 🙁
2, Kitakarózok, betakarózok. Rámosolygok a beszűrődő napfény által falra rajzolt árnyékra. Milyen szép! Ki kell mennem a fürdőbe. Felülök, rápillantok az órára. De jó, már fél 8! Indulhat a nap. Kávéfőzés közben örvendezek, hogy tegnap este szép rendben hagytuk a konyhát. Mennyei édes illata van a kávénak! Milyen ábra rajzolódott ki a tejszínben? Olyan, mint egy kismadár. Amíg hűl egy kicsit a latté, a kanapéra kucorodva egy gyors e-mail ellenőrzés, Messenger, Viber üzenetek olvasása. Szülők mikor voltak online? Oké, nem túl régen. A kávé lassan iható is. A tusolás előtt belenézek a tükörbe. A tekintetemet vizslatom. Na, nem kell ilyen közelről. Ahhoz képest egész jól nézek ki. Milyen laza vagyok ezzel a szétesett konttyal. A régi pizsimbe is beleférek. Mázli, hogy még jól nézek ki negyvenpluszosan is. Szerintem, ha szingli lennék, kellenék a pasiknak.
Vajon, ha szemüvegben nézném magam, akkor másképp értékelném a látványt? Na, neeeem. Tényleg, ahhoz képest tök jól nézek ki. 2 gyerek, 1 férj, napi házimunka. Több mint 20 éve. Ja, és a 2 kutya. Ne felejtsük ki őket. Meg a munka, ami sok felelősséggel jár. És a blogjaim, naná. A szülőkkel is tartom a kapcsolatot. A nővéremmel szinte minden nap találkozunk. Szerintem jófej vagyok, hogy ennyi mindent bele tudok tenni a napomba.
Olykor még tornázom is. Elképesztő. A kreativitásom is megér egy-két szót. Ügyesen zsonglőrködöm a tennivalóimmal. A lakást is rendbe tettem tegnap. Mosás pipa, porszívózás pipa, konyha rendben. Büszke lehetek magamra. Ma sok mindenre lesz energiám. Szép kis nap lesz ez! 🙂
A te napod hogy szokott indulni? Oszd meg velünk!
