Szórakozás régen és most – hol vannak a szórakozni vágyó negyvenesek?

Előrebocsátom, hogy nem vagyok mostanában nagy szórakozóhelyre járós. Ennek oka, hogy nem igazán találom a helyem a szórakozóhelyek társaságában – legalábbis azokban, amiket ismerek. Amikor a szülinapomat ünnepeltük, több vendéglátóegységben is megfordultunk a barátnőmmel, de egy sem ejtett rabul igazán. Persze, azt szokták mondani, hogy a társaság a lényeg, az jó legyen, akkor minden mindegy. De szerintem ez nem így van. A társaságom remek volt, rengeteget nevettünk. Azonban nem érzékeltem csak egyetlen helyen a háromból, hogy a felszolgálónak valóban fontos volt, hogy a vendég jól érezze magát. Nem vártam extra kényeztetést, de mégis valami olyasmit igen, amit a vendégekre épülő üzleti vállalkozásnak adnia érdemes. Valami olyasmire gondolok, hogy a pincér arcán látszódjon, hogy örül, hogy valaki őt választotta, és betért erre a helyre.

Régebben úgy emlékszem, hogy több diszkó volt, amiből választani lehetett, ha az ember lánya bulizni indult. Válogathattunk zenei kínálat, a vendégek életkora, a vendégkör minőségének tekintetében, vagy a távolságot illetően. Ma már nem érzékelem ezt a színes kínálatot, de ez lehet, hogy csak a vidéki élet szépségének, a lassú városi életnek köszönhető.

Nagy lépés, amikor az ember gyerekei annyi idősek, hogy újra lehet menni az éjszakába szórakozni

Az otthon ülős, babaaltatós éjszakákat ilyenkor már felválthatná a sötét szórakozóhelyes “bulika” (juj, de kiráz a hideg ettől a szótól), persze csak abban az esetben, ha a negyven feletti a munka és a napi családi rutin elvégzése után kicsattanna az energiától, és lenne olyan minőségi hely, amiért szívesen elhagyja az otthoni ágyikó melegét. 🙂

Talán a korosodásomnak köszönhetem, hogy számomra túl sok a túl fiatal a szórakozóhelyeken. Ne vessetek a mókusok elé! Arról beszélek, amikor 17-18 éves fiatalok szinte totál részegen vonulnak a pult és a tánctér között. Lehangoló. Ez meg biztosan az anyaságomnak tudható be: nem tetszik a látvány.

De viccet félretéve, hol vannak a negyven feletti bulizni vágyó emberek? Házibulikat szerveznek? Vagy otthon ülnek a tv előtt?

Amit viszont örömmel el tudnék képzelni, és gyanítom, hogy gyakori vendég lennék ott, az egy nagy közösségi tér, ahol legalább négy különféle stílusú zenét szolgáltató terem várja a táncolni vágyókat, van benne egy társalkodó, ahol például társasozni is lehetne, vagy mini kaszinóként üzemelne egy-egy gyors kártyamenetre lehetőséget kínálva. A lényeg a minőségi szórakoztatás és nem az emberek lerészegedéséből származó haszon húzása lenne.

Ja, és persze a beengedett emberek életkora 40-nél kezdődne.  🙂